A legújabb tudományos eredmények rávilágítanak a mikrobák komplex és sokrétű szerepére az emberi szervezetben, egyértelművé téve, hogy nem mindegyik veszélyes, sőt, némelyikre kifejezetten szükség van. Ahelyett, hogy a takarítás során az összes mikroorganizmus elpusztítására törekednénk, a hangsúly a patogének számának csökkentésén legyen. De miként valósíthatjuk meg ezt a gyakorlatban?
A hagyományos tisztító- és fertőtlenítőszerek célja a baktériumok, vírusok és gombák eltávolítása otthonunk felületeiről. Ez a törekvés a betegségek megelőzése és a higiénia fenntartása szempontjából érthető és fontos, azonban rengetegféle mikroorganizmus létezik. Sokuk nemcsak ártalmatlan, hanem egyenesen nélkülözhetetlen számunkra, ezért jobban tesszük, ha a rendfenntartási rutinunkat ehhez a komplexebb képhez igazítjuk, figyelve rá, hogy mi a takarítás hatása a mikrobiomra.
A bélflóra és a lakás mikrobiomja: egy rejtett kapcsolat
Bélmikrobáink sokféleképpen tartanak minket egészségesen. A bélflóra egyfajta „védőgátat” képez a kórokozókkal szemben, megakadályozva azok megtelepedését és szaporodását a szervezetben. A bélflórát felépítő probiotikus baktériumok segítenek lebontani egyes szénhidrátokat, részt vesznek bizonyos vitaminok szintetizálásában, sőt, az általuk termelt vegyületek (pl. a neurotranszmitterek prekurzorai) befolyásolhatják az agyműködést, a hangulatot és a viselkedést. A bélflóra egyensúlyának felbomlása számos betegséggel hozható összefüggésbe, beleértve az emésztőrendszeri panaszokat, az elhízást, a diabéteszt, az allergiát, az autoimmun betegségeket, a mentális zavarokat és akár bizonyos ráktípusokat is. A túlzottan agresszív takarítási szokások megváltoztathatják a környezetünkben lévő mikrobák összetételét, ami közvetetten befolyásolhatja a mi bélmikrobiomunkat is.
Az otthonunkban is létezik egy sajátos mikrobiom a különböző felületeken, amelynek háztartásonként, sőt a lakás különböző részein is eltérő összetétele lehet. Ezt olyan tényezők befolyásolják, mint a lakók száma, életmódja, a háziállatok jelenléte és tisztítási szokások, valamint a kintről bekerülő mikroorganizmusok. Bár még sok a feltárásra váró terület, a kutatások már most rávilágítanak arra, hogy a lakásunk mikrobiomja szerepet játszhat az allergiák, az asztma és más egészségügyi problémák kialakulásában vagy éppen megelőzésében. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy mindennapi szokásainkkal miként befolyásoljuk ezt a láthatatlan, de annál jelentősebb világot.
Mi, a lakók, folyamatosan érintkezünk ezzel a mikrobiális világgal. Megérintjük a felületeket, belélegezzük a levegőt, és a rajtunk lévő mikroorganizmusok is keverednek a lakás mikrobáival. Bár a kapcsolat nem közvetlen (nem a padlóról származó baktériumok telepednek meg a bélben), a környezetünk mikrobiális összetételének tartós megváltozása befolyásolhatja a bélflóránk egyensúlyát. A lakásban elszaporodó bizonyos mikrobák fokozhatják az immunrendszer érzékenységét, ami a bélben is gyulladásos reakciókat válthat ki, megváltoztatva a bélflóra összetételét.
A túlzott tisztaság árnyoldalai
Számos tanulmány figyelmeztet arra, hogy a háztartási tisztítószerekben található bizonyos vegyületek összefüggésbe hozhatók a bélflóra összetételének megváltozásával. Különösen aggasztóak az antimikrobiális szerek. Egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy a triklozán negatív hatással van a bélmikrobiomra. Egy későbbi, az European Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány tovább erősítette ezt a megállapítást, összefoglalva, hogy a bélmikrobiom sokfélesége jelentősen csökkent a mosogatószerek rendszeres használata esetén. A bélmikrobiomot alkotó mikrobák számának csökkenésével összhangban a tanulmány a mikrobiális fermentációból származó rövid szénláncú zsírsavak szintjének jelentős csökkenéséről is beszámolt, amelyek segítenek megerősíteni a bélfalat, ezáltal mérséklik a káros anyagok és kórokozók átjutását a véráramba.
Egy további, a CMAJ folyóiratban megjelent tanulmány kifejezetten azt vizsgálta, hogy a gyakori háztartási tisztítószerek használata kapcsolatban áll-e a gyermekkori elhízással. A tanulmány összefüggéseket talált a háztartási tisztítószerek és a gyermekkori túlsúly között, és kimutatta, hogy a fertőtlenítőszerek gyakoribb otthoni használata összefüggésben állt a Lachnospiraceae baktériumtörzs jelenlétének növekedésével a gyerekek mikrobiomjában, amely részt vesz a szénhidrátok fermentációjában.
Tippek a mikrobiom-barát takarításhoz
A fentiekben részletesen ismertettük a tisztítószerek bélflórára gyakorolt káros hatását. De hogyan tarthatjuk tisztán az otthonunkat anélkül, hogy veszélyeztetnénk ezt a finom egyensúlyt a szervezetünkben? Szerencsére, léteznek olyan módszerek, amelyekkel hatékonyan csökkenthetjük a káros mikrobák számát anélkül, hogy a jótékonyakat is elpusztítanánk. Számos természetes anyag rendelkezik tisztító és fertőtlenítő hatással, miközben kíméletesebbek a mikrobiomunkhoz és a környezethez. A háztartási ecet kiválóan alkalmas zsíroldásra, vízkő eltávolítására és enyhe fertőtlenítésre. Különösen hatékony lehet a konyhában és a fürdőszobában. A szódabikarbóna remekül súrolószer, szagtalanít és enyhén fertőtlenít, pasztát készítve makacs szennyeződések eltávolítására is használható. A citromlé savtartalma miatt zsíroldó és antibakteriális hatású, és friss illatot kölcsönöz a tisztított felületeknek. Bizonyos illóolajok, mint például a teafaolaj, a levendulaolaj vagy az eukaliptuszolaj antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek. Hígítva hozzáadhatók a természetes tisztítószerekhez a hatékonyság növelése érdekében.
Azzal, hogy az otthonunkat is mikrobiomként kezeljük, lehetővé válik, hogy a jó baktériumokat felhasználjuk a rosszak száműzésére. Léteznek kimondottan probiotikus tisztítószerek. A bennük található hasznos baktériumok a szennyezett felületre kerülve elfoglalják a helyet a patogének elől, így természetes módon szorítják vissza azok elszaporodását. Emellett segíthetnek a biofilm lebontásában is, amelyek a káros baktériumok számára védelmet nyújtanak. A probiotikus baktériumok hatalmas mennyiségű enzimet termelnek, amelyek képesek lebontani a szennyeződéseket és a zsírt. Ezeket aztán a természetes tisztítószerek, például a fermentálással, újrahasznosított biomasszából készült CYCLE termékek könnyedén eltávolítják.
A mikroszálas takarítóeszközök használata lehetővé teszi, hogy vegyszerek nélkül is hatékonyan távolítsuk el a szennyeződéseket az otthonunkból, ami kedvezőbb a háztartásunk mikrobiomja szempontjából. Ahelyett, hogy agresszív tisztítószerekkel szinte steril környezetet teremtenénk, a mikroszálak fizikai úton szüntetik meg a szennyeződést. Ezáltal a jótékony mikroorganizmusok nagyobb eséllyel maradnak meg a felületeken, hozzájárulva a lakásunk egészségesebb mikrobiális egyensúlyához. A mikroszálas takarítóeszközök sokfélesége lehetővé teszi, hogy minden háztartási feladathoz a legoptimálisabbat válasszuk, ezzel is növelve a takarítás hatékonyságát és a felületek kíméletes kezelését. Ha például ablakot szeretnénk tisztítani, alkalmazzunk speciális üvegtisztító mikroszálas kendőt, ami jobb eredményt ad, mint egy általános portörlő. Ha a padlót szeretnénk felmosni, különböző típusú mikroszálas mopok állnak rendelkezésünkre, de még sokféle speciális mikroszálas eszköz létezik.
Összefoglalva
Nem szabad minden mikroorganizmust ellenségként kezelnünk. A hangsúlyt az egészségünk védelmét szolgáló gyakorlatokra kell helyeznünk, ami magában foglalja a káros mikroorganizmusok számának csökkentését, de nem feltétlenül az összes mikrobáét. Bár az alapos tisztítás bizonyos körülmények között rendben lévő és szükséges lehet, az antimikrobiális vegyületek nem tesznek különbséget a hasznos és a kártékony baktériumok között, a túlzott használatuk pedig nem kívánt hatással lehet a mikrobiomunkra. Érdemes kísérletezni a különböző alternatív megoldásokkal, és megtalálni azokat, amelyek a legjobban működnek a saját otthonunkban. A kevesebb néha több, különösen, ha a mikrobák bonyolult világáról van szó.
Források:
Yee AL, Gilbert JA, et al. (2016). MICROBIOME. Is triclosan harming your microbiome? Science. 353(6297):348-9.
Gerasimidis K, et al. (2019). The impact of food additives, artificial sweeteners and domestic hygiene products on the human gut microbiome and its fibre fermentation capacity. Eur J Nutr. 10.1007/s00394-019-02161-8
